Környezetvédelem

Tények és számok a nyomda- és papíriparról

A Nyomda- és Papíripari Szövetség tagja a brüsszeli székhelyű európai nyomdaipari szövetségnek, az Intergrafnak (European Federation for Print and Digital Communication). Az Intergraf tanulmány készített az európai nyomdaipar helyzetéről, amely teljes terjedelmében megismerhető a szövetségnél.

Csúsztatásokkal és emocionális alapon különböző lobbik általánossá tették a közhiedelmet, hogy a papír- és nyomdaipar az egyik legkárosabb iparág, kizárólag ő a felelős az esőerdők megszűnéséért. Könnyeket csalnak az emberek szemében különböző állatfajok kihalásáért. Mindez a többi iparághoz, különösen az elektronikai és digitális technológiákhoz viszonyítva nem igaz.

Környezeti hatások

Az alábbiakban kivonatosan közlünk néhány tényt az elterjedt téves közhiedelmek eloszlatására. Európában 2013-ban is csökkent a papírfogyasztás. Ez 13%-kal volt kevesebb, mint 1998-ban. Örvendetes módon viszont az újrahasznosított papír mennyisége másfélszeresére nőtt, így 2012-ben már az Európában felhasznált papír 71,4%-át hasznosították újra. A globális átlaggal szemben Európában egy új papírrostot 3,5-szer hasznosítanak újra, ami a világban 2,4 alkalom. Újrahasznosítás vonatkozásában is a papíripar áll az első helyen 81,3%-kal, őt követi az acélipar 74%-kal, majd az üvegipar 70%-kal, az alumíniumot csupán 67%-ban hasznosítjuk újra. 90%-ban újrahasznosított rostokból készülnek kontinensünkön a napilap-, a hullámkarton- és a kartondoboz-alapanyagok. A hullámkartontermékek 80%-át gyűjtik vissza. A papír az összes újrahasznosított anyag kétharmadát teszi ki. Ez kétszer annyi, mint az újrahasznosított fém, üveg és műanyag együttes menynyisége. A cellulóz-, papír- és nyomdaipar a világ üvegháztartású gázkibocsátásának csupán 1,1%-áért felelős. Az összes iparág közül így a nyomdaipar az egyik legkisebb kibocsátó a teljes értékláncban.

Digitális média hatása

Az internetalapú oktatási segédletek globális felmelegedésre való hatása a hagyományos tankönyvekének 10–30-szorosa között van. Mégis hazánkban is az internetalapú oktatást támogatják a printmédiumokkal szemben. Önmagában az elektronikus számlázási és fizetési rendszerek környezetterhelő hatása alacsony, azonban az adatrendszerek működtetéséhez szükséges energiamennyiségek súlyos környezeti hatást idéznek elő. Digitális eszközök cseréjénél nem vesszük figyelembe a környezetterhelést. Például ha egy új laptop 10%-kal kevesebb energiafelhasználással működik, akkor az új gyártása és értékesítése folyamán összesen annyi üvegházhatást növelő gáz jut a légtérbe, amit 41 évnyi használat után tudnánk a 10%-kal kompenzálni. Ha extrém hatékony, 70%-kal kisebb energiafelhasználású gépet vennénk, akkor ez az amortizációs időszak 13 év. A kommunikációs technológia európai áramfogyasztása becslések szerint 8-10%, CO2-kibocsátása pedig 2,5-4%. Ez összevethető a repülőgép-gyártási szektorral, amit európai szinten viszont szabályoznak. Az adatközpontok energiaigényével nem foglalkozunk, pedig ez 2020-ra 100 milliárd kilowattra is becsülhető, ami egyenlő Hollandia teljes energiafogyasztásával. 2013-ban Európában mintegy 507 milliárd e-mailt küldünk el. A Google-keresések naponta 96,5 tonna CO2-t juttatnak a levegőbe. Ehhez hozzájön még az adatok tárolásához szükséges energiafelhasználás is. Senki sem tud arról, hogy egyetlen komputer és monitor legyártásakor 240 kilogramm fosszilis tüzelőanyagot, 22 kilogramm vegyszert és 1,5 tonna vizet használunk fel. Évente 152 milliárd kilowatt energiát használunk az adatközpontok működtetéséhez. 5,5 perces internetezés CO2-kibocsátása ugyanannyi, mint egy színes A/4-es papír kinyomtatása és postai elküldése. Az internet évente 300 millió tonna CO2-t juttat a levegőbe, ami Anglia éves fosszilis tüzelőanyag égetésének felével egyenlő.

Printhatások

Papírról 10-30%-kal gyorsabban olvasunk, mint képernyőről. A képernyőről olvasott információkat kevésbé tartjuk meg. Digitális eszközöknél hajlamosak vagyunk a tartalom helyett az eszköz helyes használatára koncentrálni. Több digitális médiaplatform egy időben történő használata esetén a létrejövő érzelmi kapcsolat erősebb a printtermékek használatakor. Az olvasás 68%-kal csökkenti a stresszt. A kézzel fogható anyagok nagyobb hatással vannak agyunkra. A fizikai érintés mélyebb érzelmi reakciókat vált ki, ami a memória és a márkaasszociáció szempontjából is fontos. Mindez felfokozza az agy és a belső késztetések kapcsolatát. A fiatalok 85,5%-a nem tud élni papír nélkül. Az emberek 60%-a nyomtatott katalógus elolvasása után rendel terméket az interneten. A fogyasztók 69%-a szerint a printszámlák jobban archiválhatók, 65%-a szerint könnyebben ellenőrizhetők. A fogyasztók 63%-a bízik a printhirdetések valóságtartalmában, és csak 25%-a bízik az online hirdetések igazságtartalmában. Az Egyesült Királyságban a lakosság 81%-a maga kívánja eldönteni, hogy milyen formában kapja meg az illetékes hivatal tájékoztatását: nyomtatva vagy online. Ugyanitt a lakosság 84%-a tartja felháborítónak, ha a hivatalok helyettük döntenek ebben a kérdésben. Az Egyesült Királyságban 5,4 millió háztartásban egyáltalán nincs internet, és 16 millió 15 év feletti fogyasztó nem ért az internet használatához.

Európai erdőgazdálkodás

A világszerte kitermelt fák 55%-át használja fel az energiaipar, 25%-át az építőipar és csupán 11%-át a papíripar. Az erdőirtások 90%-át a nem fenntartható gazdasági tevékenységek okozzák. A papírgyártók tulajdonában lévő erdők 99,9%-a erdészeti tanúsítvánnyal rendelkezik. Európában minden kivágott fa után 3-4-et kell ültetni. Évente az európai erdőfelület két luxemburgnyi területtel, 503 ezer hektárral nő. Európa felét erdők borítják, 1950 óta 30%-kal növekedtek. A papíripari energiafelhasználás 54%-a zöld energia. 2010-ben a papírgyártási technológia fejlesztése következtében minden tonna papír előállításánál 43%-kal kevesebb szén-dioxid jutott a levegőbe, mint 2000-ben. Az Európában használt papír 94,4%-át itt, Európában gyártják. A papíripar energiafelhasználásának 94%-át helyben termelt, többnyire saját, kapcsolt erőművekből fedezi. Elsődleges energiaforrásként biomasszát használ, és az Európában előállított bioenergia egyötödét használja fel. Angliában 33 millió ember olvas nyomtatott napilapot. Ausztriában a 14–19 éves korosztály 64%-a, a 20–29 évesek 69%-a napi rendszerességgel olvas újságot. Lettországban a lakosság 47%-a napilapolvasó. Az Eurostat felmérése alapján a napilapok terjesztése Európában 302 300 embernek ad munkát. Az európai nyomdaipar 6 millió embert foglalkoztat.

„Szoba könyv nélkül olyan, mint test lélek nélkül." (Cicero)